A szója (2) - a misztikus fitoösztrogének
A szójával kapcsolatban nagyon bizonytalan érzései vannak a legtöbb embernek. Egészséges vagy nem? Ki így vélekedik, ki úgy, de vajon mi áll a háttérben? Sokan hallottak már a szójával kapcsolatban az ösztrogénekről és olyat is lehet hallani, hogy mellrákot okozhatnak. Akkor félnünk kell? Az ösztrogén az egyik legfontosabb női nemi hormon. Akkor viszont milyen összefüggésben áll egy növénnyel?
ELAVULT KUTATÁSOK
A szóját már több ezer éve fogyasztja az ember, de elsősorban a távol-keleten a legnépszerűbb, ahol szántóföldi húsnak is nevezik. Különlegesen nagy tápértéke és az Ázsiai nőknél tapasztalt alacsony számú mellrákos megbetegedések miatt rengeteg tudományos kutatást végeztek már a szójával kapcsolatban. Ahogy telik-múlik az idő és egyre több kutatási eredmény kerül napvilágra, az ismereteink is bővülnek. Ma már elmondható, hogy a korábbi, kb. 15 évvel ezelőtti kutatások elavultak, az azokból levont következtetések nem állják meg a helyüket, de még mindig hatnak a gondolkodásunkra.
A korábbi, állatokon végzett vizsgálatok eredményeiről kiderült, hogy nem vonatkoztathatóak közvetlenül az emberre, mert az emberi test másképpen dolgozza fel a szóját és az elfogyasztott mennyiségek sem azonosak.
ÖSZTROGÉNEK
Kezdjük először az ösztrogénekkel. Az ösztrogének többféle női nemi hormont jelölnek és a petefészek termeli őket. Többek között a női menstruációs ciklusokért is felelős. Idősebb korban a menstruáció megszűnésével hatással van a csontok erősségére így pl. a hiánya csontritkuláshoz vezethet. Ennél persze az ösztrogén sokkal több dologra van hatással, de ez most nem témája ennek a cikknek.
A SZÓJA ÉS A FITOÖSZTROGÉNEK
Jelenlegi ismereteink szerint, amiket az évente kb. 2000 kutatásból levont következtetések adnak, a szója vagy előnyös vagy semleges hatással van az egészségi állapotunra.
A bizonytalanságot az okozza, hogy a szója testünkre gyakorolt hatása igen összetett. A szójában található izoflavonoidok ún. növényi ösztrogének (fitoösztrogén) amelyek működése hasonlít az emberi ösztrogénéhez, de annál sokkal gyengébb hatással. A szója fogyasztásakor ezek a fitoösztrogének hozzákötődhetnek az emberi ösztrogén receptorokhoz (ezekből is többféle létezik) és ösztrogén vagy antiösztrogén hatást képesek kifejteni. A kutatások alapján a fitoösztrogének sokkal gyakrabban kötődnek olyan receptorokhoz, amelyek a daganatok elnyomását segítik.
A két fő szójaizoflavonoidot genisteinnek és daidzeinnek nevezik. Ezek és a szójafehérje hatásai azonban nagyon sok mindentől függenek:
- hogy milyen népcsoporthoz tartozunk (az ázsiai nők és férfiak szervezete pl. kicsit másképp dolgozza fel a szóját)
- milyen a hormonális szintünk: a menopauza előtt álló nőknél inkább antiösztrogén hatást fejt ki, míg a menopauza után inkább ösztrogén jellegűt
- milyen típusú és hogyan feldolgozott szójáról van szó, mert a különböző szójatermékeknek más és más az izoflavonoid tartalmuk
A menopauza a petefészek működésének és így az ösztrogén hormonok termelődésének leálásával áll. Ez a folyamat persze egy átmenetben zajlik, amely alatt a nők testében erős hormonális változások történnek (a változás kora). Ez egy természetes folyamat. A szója fogyasztása ezért a menopauzát követően is előnyös lehet hiszen ösztrogénszerű hatást vált ki.
A SZÓJA MINT TÁPANYAG
A szója rendkívül értékes tápanyagforrás, hiszen többek között gazdag rostokban, B vitaminokban, káliumban, magnéziumban és teljes értékű - az összes esszenciális aminosavat tartalmazó - fehérjékben ezért különféle formákban történő mértékletes fogyasztásával az egészséges táplálkozás fontos része lehet. A szójával kapcsolatos kutatások persze tovább folynak, hiszen egy egyre elterjedtebben termesztett, nagyon fontos tápanyagforrása lehet a közeli jövő emberének.
Források: Soya-Austria, Mayo-Clinic
- Gabriella Kovács
